Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa gasztronómiával kapcso-latos előadásaiban a magyar ill. a nemzetközi gasztronómia történetével, érdekességeivel, jellegze-tességeivel foglalkozik. Az előadások megtekinthetőek videón, de írott formában is rendelkezésükre áll.
Tovább az Algyői Halászcsárda honlapjára!!!
Halászlé Futár
Eredeti, szegedi filézett ponty halászlére éhezett?
Lepje meg magát, családját, vendégeit igazi szegedi halászlével. Akár az ország egész területére házhoz szállítjuk különféle szegedi halászlé különlegességeinket. Részletekért hívja a 06-20/3333-257 -es telefonszámot, vagy látogassa meg honlapunkat: www.algyoihalaszcsarda.hu
A februárnak kevés előnye van, nem tartozik a legnépszerűbb hónapok közé, mégis szép emlékeket gyűjthetünk be ilyenkor is, mert javában tart a báli szezon, egymást követik a farsangi rendezvények.
De tulajdonképpen mi is a farsang: a szó a német fasen, faseln szóból ered, jelentése: mesélni, pajkosságot űzni. A vígság azon időszakát jelzi, amely a húsvét előtti nagyböjtöt megelőzi. A farsangot rendesen vízkereszttől, azaz január 6-tól hamvazószerdáig, a nagyböjt első napjáig számítjuk. Legjellegzetesebb eseményei az álarcos, jelmezes, batyus és gyermekbálok. Ez az úgynevezett báli szezon, ilyenkor tartják báljaikat a különböző szakmai csoportok: jogászok, orvosok, iparosok.
A farsang hazája Olaszország, leghíresebb a velencei karnevál. Magyarországon a leglátványosabb farsangi alakoskodása a mohácsi busójárás. A busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A maszkos alakoskodás játékai és a felvonulások mellett fontos eseménye a farsangnak az evés-ivás és a mulatozás. Bizonyos húshagyó keddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelzik, pl.: farsangtemetés. A telet jelképező bábot vízbe fojtották vagy elégették. A farsanghoz számos termékenység és terményvarázsló cselekmény és hiedelem kapcsolódik, pl.: a farsangi mulatságon nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyanezen célból hosszú laskát kell főzni. Sokfelé húshagyó kedden kell a vetni való kukoricát lemorzsolni, vagy a szőlős négy sarkán egy-egy tőkét megmetszeni.
Hogy valójában mit is fogyasztottak a régi farsangi lakomákon, hogy voltak-e kizárólag erre az ünnepre készített ételek, erről sajnos hiányosak az ismereteink. Az biztos, hogy sokat és sokfélét ettek, hiszen a sok-sok étel elfogyasztásától a következő év bőségét remélték. Az is biztos hogy farsang elengedhetetlen étele hosszú idő óta a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. Például a Szerémségben azért sütötték minden háznál, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Az eredeti szalagos farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, a forgácsfánk (csöröge) cseh fánk mind-mind a farsangi asztalok kedvelt csemegéje ma is. Azonban ma nem fánkot sütünk, hanem egy másik jellegzetes farsangi ételt, kocsonyát készítünk.
Elkészítése: A vajat egy csipet sóval és a lereszelt citromhéjjal egy edénybe tesszük, felöntjük 7,5 dl vízzel, és összeforraljuk. A tűzről levéve hozzáadjuk a lisztet, simára dolgozzuk, majd visszatesszük a tűzre ée folytonos keverés mellett addig főzzük, amíg el nem válik a tészta az edény falától. Ekkor levesszük a tűzről és hozzáadjuk a cukrot. Egy serpenyőben felhevítjük az olajat, és kiskanállal beleszaggatjuk a tésztát. Aranypirosra sütjük mindkét oldalát, majd szűrőkanállal kivesszük, szalvétával kibélelt tálba, tálcára teszük, hogy a felesleges olajat felszívja. Még melegen meghintjük porcukorral, és azonnal kínáljuk.
Farsangi szalagos fánk
Elkészítési idő: kb. 180 perc
Hozzávalók 6 személyre: 50 dkg liszt, 5 dkg vaj, 5 dkg porcukor, 2 tojássárgája, 0,5 l tej, 3 dkg élesztő, 3 cl rum, egy csipetnyi só.
Elkészítése: Az élesztőt belemorzsoljuk 3 dl langyos tejbe, hozzáadunk 1 kanál porcukrot és 3 kanál lisztet. Jól elkeverjük, és meleg helyen, letakarva felfuttatjuk.
A maradék porcukrot a tojjássárgájával elkeverjük, és a felfuttatott élesztős tejhez adjuk. Hozzákeverjük a langyos vajat, a lisztet, és annyi sós tejet, hogy lágy tésztát kapjunk.
Húsz percig dagasztjuk, majd a tetejét liszttel megszórjuk, és meleg helyen, letakarva megkelesztjük. A tésztának mésfél - kétszeresére kell dagadnia.
A megkelt tésztát lisztezett gyúródeszkára borítjuk, és kezünkkel ujjnyi vastagságúra szétnyomkodjuk. Fánkszaggatóval, vagy egy vizes pohárral kiszúrjuk a tésztát, és kifelé körkörösen megnyújtjuk, hogy a fánkok közepe kissé elvékonyodjon.Majd letakarjuk, és még fél órát pihentetjük.
A pihenő idő elteltével közepesen forró, bőséges olajban sütjük ki, mégpadig úgy, hogy először a fánkokat tetejükkel lefelé fordítva helyezzük az olajba, és lefedjük az edény tetejét. Amikor a fánkokat átfordítjuk, már fedő nélkül fejezzük be a sütést. Ha jól dolgoztunk, fánkjaink oldalán ujjnyi széles világos sáv keletkezik.
Túrófánk
Elkészítési idő: kb. 40 perc Hozzávalók: 25 dkg finomliszt, 25 dkg félzsíros tehéntúró, 2 tojássárgája, 2 dkg vaj, fél csomag sütőpor, 12 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 mokkáskanál reszelt citrom-, vagy narancshéj, egy csipetnyi só.
Elkészítése: A lisztet összegyúrjuk a tehéntúróval, hozzáadjuk a vajat, a tojássárgájákat, a sütőport, a sót, a cukrot és a reszelt citromhéjat, vagy narancshéjat. Az egészet összedolgozzuk, majd lisztezett deszkán ujjnyi vastagra kinyújtjuk, és közepes nagyságú pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Az így kapott kis fánkokat forró olajban kb. 4-5 perc alatt megsütjük. Először szalvétára szedjük ki, hogy a felesleges olaj felszívódjon. Ezután porcukorral meghintve, baracklekvárral kínáljuk.